Genetikailag öröklődő betegségek: A havanese egy egészséges, hosszú életű fajta, ez azonban nem jelenti azt, hogy tökéletes lenne. Ugyanúgy, mint bármely más kutyafajtánál, a havanesenél is találkozhatunk jónéhány örökletes betegséggel, vagy rendellenességgel. Ezek közül vannak gyakoribbak, mint például a PRA, a CD, vagy a patella, és vannak ritkábban előfordulók, ilyen mondjuk a Legg-Calve-Perthes. Mivel a havanese tudatos tenyésztése nagyon rövid múltra tekinthet vissza, ezeknek az öröklődő problémáknak az elemzése jelenleg is folyamatos kutatások tárgyát képezi. PRA (Progresszív Retina Atrópia) A kutya szemeA kutyák egyik legfontosabb örökletes szembetegsége a PRA, mely a havanesenél is igen elterjedt. Ez a betegség a szem legbelső rétegének, a retinának a lassú, megállíthatatlan elhalása, melynek során a kezdeti stádiumban az éjszakai látásért felelős pálcikák halnak el, majd ezt követően a nappali látáshoz használt csapok mennek tönkre. A PRA lefolyása ennek megfelelően a következő: a kezdeti stádiumban az éjszakai látás képességének elvesztése, a végeredmény minden esetben mindkét szem gyógyíthatatlan vaksága. Az előrehaladott stádiumú PRA jellemző tünetei: tág, a beeső fényre alig, vagy egyáltalán nem reagáló pupilla, kifejezetten erősen "világitó" szemfenék. Előrehaladott állapotban a lencse szürkehályogosodása is felléphet, mely a szem fehéres, homályos elszíneződésében nyilvánul meg. Amennyiben a szürkehályog a PRA következményeként keletkezett, a szokásos katarakta-műtét nem hozza meg a látás javulását, mert a látásszűkülés oka a retina, nem a lencse. Ennek ellenére a PRA-val kombinált kataraktában szenvedő kutyáknál rendszeres szemészeti ellenőrzésre lenne szükség (évi két alkalommal), mert a szürkehályog következményeként zöldhályog léphet fel , mely a megnövekedett szemnyomás miatt igen fájdalmas, továbbá a szem további károsodását okozhatja. A PRA korai stádiumban történő diagnosztizálása az ERG (elektroretinográfia) vizsgálattal történik. Ha a fentieket elolvasva úgy döntöttél, hogy szeretnéd ezt a vizsgálatot elvégeztetni kedvenc havaneseden, azt kell mondanom, hogy ez teljesen felesleges. A PRA ellen ma semmilyen eredményesen alkalmazható gyógymód nem ismert, tehát ha a kutyád örökölte ezt a betegséget, akkor nincs mit tenni, meg fog vakulni (kivéve azokat az eseteket, amikor az állat "csak" hordozó, de ő maga nem betegszik meg). A PRA elleni egyetlen fegyver a tenyésztők kezében van: a felelősségteljes tenyésztő a kutyáit évente szűrővizsgálatnak veti alá, és amennyiben valamelyiküknél kimutatható a betegség, úgy azt a kutyát, és utódait kizárja a további tenyésztésből. A havaneset kedvtelésből tartók csak úgy védekezhetnek a PRA ellen, ha olyan tenyésztőtől szerzik be kedvencüket, aki rendelkezik a kölyök szüleinek 1 évnél nem régebbi, negatív szemteszt-eredményével. Az alábbi táblázat a PRA különböző életkorban jelentkező formáinak időbeli lefolyását mutatja be. A korai forma eddig kizárólag chondrodysplasiás kutyákon fordult elő. A PRA különböző formái lefolyásuk ideje szerint: A PRA formája: A sötétedéskori rossz látás kezdete: A teljes vakság bekövetkezése: 1. Korai forma: 6 hónapos kortól 1-2 éves korban 2. Közepes forma: 1-2 éves kortól 3-5 éves korban 3. Kései forma: 3-5 éves kortól 6-9 éves korban Chondrodysplasia punctata (CD) A chondrodysplasia egy anyagcserezavarból (koleszterinhiány) származtatható, öröklődő tünetcsoport megnevezése. Maga a "chondrodysplasia" szó "hibás porc"-ot jelent, a "punctata" pedig az epiphysisporc lyukacsos elcsontosodására utal. A betegség elsődleges, többnyire jól látható tünete a növekedést tápláló gallérszerű epiphysisporc idő előtti elcsontosodása miatt túl korán befejeződő csontnövekedés által előidézett "törpenövés", vagy rövidlábúság. Ez a mellső végtagok rendellenes fejlődését jelenti, mely különböző súlyosságú, és eltérő formájú lehet a csontnövekedés befejeződésének koraiságától függően. A különböző csontok gyakran eltérő időben fejezik be a növekedést, ezáltal aszimmetrikusak, eltérő hosszúságúak lesznek az első lábak. Sajnos nem minden tenyésztő tudja, de a standard pontosan a CD kiszűrése miatt tartalmazza egyértelműen az első végtagok egyenességére, párhuzamosságára és arányaira vonatkozó megkötéseket. A CD tünetcsoport a következő szervi problémákkal hozható összefüggésbe: * Szemproblémák (szürke-, és zöldhályog, lencse-, és retinaproblémák * Bőr és szőrproblémák * Koponyarendellenességek * Rövid nyak * Légcsőproblémák * Patella luxatio * Belső szervi problémák (szív, máj, vese) Természetesen nem minden tünet jelentkezik együttesen minden chondrodysplasiás kutyán! A CD enyhe formájánál sokszor külsőleg nem, vagy alig észlelhető elváltozás. Biztos diagnózis röntgenfelvétel alapján lehetséges. Súlyos esetben ortopédiai sebészeti korrekció szükséges, lehetőleg még 1 éves kor alatt. Patella luxatio (térdkalács-ficam) A térdkalács (patella) a combcsont alsó végén lévő vájatban, az úgynevezett vápában mozog, ebben a helyzetében a combcsonthoz és a sípcsonthoz kapcsolódó ínszalagok rögzítik. A patellaficam azt jelenti, hogy a térdkalács nem elég stabil, ezért ki tud mozdulni a combcsont vájatából, ilyenkor rugalmasan rögzül a térd belső (mediális), vagy ritkábban a külső (laterális) oldalán. Az instabilitás oka lehet a combcsont vájatának nem megfelelő mélysége, illetve a combcsont és a sípcsont egymáshoz képest "elfordult" helyzete. A patella jellemző tünete a kezdeti stádiumban a következő: a kutya rendszeresen, többnyire játék, vagy más aktív testmozgás közben hirtelen, minden látható ok nélkül "lesántul", és fájlalni kezdi a lábát, majd ezek a tünetek rövid idő múlva maguktól elmúlnak. A patella luxatio műtéti úton eredményesen korrigálható, azonban az ilyen egyedeket ki kell zárni a tenyésztésből, mivel örökletes betegségről van szó! Nem ritka, hogy a ficam a sebészeti beavatkozás után kiújul, különösen, ha a deformációt nem sikerült tökéletesen korrigálni. A patellaficamos kutyák hajlamosabbak az ínszalagszakadásra is, mivel az ínszalag az átlagosnál jóval nagyobb igénybevételnek van kitéve az instabil térdkalács által okozott többletterhelés miatt. Ajánlott az aktív testmozgás korlátozása, és nagyon fontos a testsúly kontrollálása, mivel a túlsúly fokozott terhelésnek teszi ki az ízületeket és az ínszalagot. Jótékony hatású lehet a különböző ízületregeneráló készítmények (glucoamine, chondroitin sulfate, glycosaminoglycans) alkalmazása is, mivel ezek elősegítik az ízületi folyadék termelődését, ezáltal megkönnyítik a porcszövet regenerációját. A patella luxatio fokozatai: Fokozat: Az ízület kimozdulása: Az ízület visszatérése természetes állapotába: 1. Enyhe: Kézzel, közepes erővel kimozdítható A külső erőhatás megszűntével magától helyreáll 2. Közepesen súlyos: Az térd hajlításos mozgatásakor magától kiugorhat Magától helyreáll 3. Súlyos: Az ízület többnyire kimozdult helyzetben van A láb nyújtott helyzetében kézzel helyreállítható 4. Nagyon súlyos: Az ízület állandóan kimozdult helyzetben van Kézzel nem állítható vissza a természetes helyzetbe Legg-Calve-Perthes (LCP) Az LCP több kistestű kutyafajtánál is előfordul. A betegség a combcsont fejének az elhalásával jár, melyet feltehetőleg a nem megfelelő vérellátás okoz. Leggyakrabban fiatal, 4-12 hónapos korban jelentkezik, többnyire csak az egyik lábon. Tünetei: nehézkes mozgás, sántítás, esetleg a végtag sorvadása. Pontos diagnózis röntgenvizsgálattal állapítható meg, a felvételen egyértelműen látszik a csont töredezéses pusztulása. A betegségnek 4 stádiuma van: első (és ez a tünetek hiánya miatt ritkán észlelhető) az izületi rés és felszín megbetegedése. A második a pusztulás fázisa, az ízületi felszín alatt felritkul, töredezik a csontállomány. A harmadik szakaszban- ez már a gyógyulás kezdete - az elhalt csontot elkezdi pótolni az újonnan keletkező csontszövet. A negyedik a gyógyulás lassú szakasza, amelyben helyreáll a csont eredeti szerkezete. Sajnos azonban ez gyakran nem tökéletes, nagy és szabálytalan alakú lesz az új combcsontfej, mely mozgási nehézségeket okozhat. Hogy ez ne következzen be nagy valószínűséggel, nagyon fontos az ízület hosszú ideig tartó kímélése.