Genetikailag �r�kl�d� betegs�gek: A havanese egy eg�szs�ges, hossz� �let� fajta, ez azonban nem jelenti azt, hogy t�k�letes lenne. Ugyan�gy, mint b�rmely m�s kutyafajt�n�l, a havanesen�l is tal�lkozhatunk j�n�h�ny �r�kletes betegs�ggel, vagy rendelleness�ggel. Ezek k�z�l vannak gyakoribbak, mint p�ld�ul a PRA, a CD, vagy a patella, �s vannak ritk�bban el�fordul�k, ilyen mondjuk a Legg-Calve-Perthes. Mivel a havanese tudatos teny�szt�se nagyon r�vid m�ltra tekinthet vissza, ezeknek az �r�kl�d� probl�m�knak az elemz�se jelenleg is folyamatos kutat�sok t�rgy�t k�pezi. PRA (Progressz�v Retina Atr�pia) A kutya szemeA kuty�k egyik legfontosabb �r�kletes szembetegs�ge a PRA, mely a havanesen�l is igen elterjedt. Ez a betegs�g a szem legbels� r�teg�nek, a retin�nak a lass�, meg�ll�thatatlan elhal�sa, melynek sor�n a kezdeti st�diumban az �jszakai l�t�s�rt felel�s p�lcik�k halnak el, majd ezt k�vet�en a nappali l�t�shoz haszn�lt csapok mennek t�nkre. A PRA lefoly�sa ennek megfelel�en a k�vetkez�: a kezdeti st�diumban az �jszakai l�t�s k�pess�g�nek elveszt�se, a v�geredm�ny minden esetben mindk�t szem gy�gy�thatatlan vaks�ga. Az el�rehaladott st�dium� PRA jellemz� t�netei: t�g, a bees� f�nyre alig, vagy egy�ltal�n nem reag�l� pupilla, kifejezetten er�sen "vil�git�" szemfen�k. El�rehaladott �llapotban a lencse sz�rkeh�lyogosod�sa is fell�phet, mely a szem feh�res, hom�lyos elsz�nez�d�s�ben nyilv�nul meg. Amennyiben a sz�rkeh�lyog a PRA k�vetkezm�nyek�nt keletkezett, a szok�sos katarakta-m�t�t nem hozza meg a l�t�s javul�s�t, mert a l�t�ssz�k�l�s oka a retina, nem a lencse. Ennek ellen�re a PRA-val kombin�lt katarakt�ban szenved� kuty�kn�l rendszeres szem�szeti ellen�rz�sre lenne sz�ks�g (�vi k�t alkalommal), mert a sz�rkeh�lyog k�vetkezm�nyek�nt z�ldh�lyog l�phet fel , mely a megn�vekedett szemnyom�s miatt igen f�jdalmas, tov�bb� a szem tov�bbi k�rosod�s�t okozhatja. A PRA korai st�diumban t�rt�n� diagnosztiz�l�sa az ERG (elektroretinogr�fia) vizsg�lattal t�rt�nik. Ha a fentieket elolvasva �gy d�nt�tt�l, hogy szeretn�d ezt a vizsg�latot elv�geztetni kedvenc havaneseden, azt kell mondanom, hogy ez teljesen felesleges. A PRA ellen ma semmilyen eredm�nyesen alkalmazhat� gy�gym�d nem ismert, teh�t ha a kuty�d �r�k�lte ezt a betegs�get, akkor nincs mit tenni, meg fog vakulni (kiv�ve azokat az eseteket, amikor az �llat "csak" hordoz�, de � maga nem betegszik meg). A PRA elleni egyetlen fegyver a teny�szt�k kez�ben van: a felel�ss�gteljes teny�szt� a kuty�it �vente sz�r�vizsg�latnak veti al�, �s amennyiben valamelyik�kn�l kimutathat� a betegs�g, �gy azt a kuty�t, �s ut�dait kiz�rja a tov�bbi teny�szt�sb�l. A havaneset kedvtel�sb�l tart�k csak �gy v�dekezhetnek a PRA ellen, ha olyan teny�szt�t�l szerzik be kedvenc�ket, aki rendelkezik a k�ly�k sz�leinek 1 �vn�l nem r�gebbi, negat�v szemteszt-eredm�ny�vel. Az al�bbi t�bl�zat a PRA k�l�nb�z� �letkorban jelentkez� form�inak id�beli lefoly�s�t mutatja be. A korai forma eddig kiz�r�lag chondrodysplasi�s kuty�kon fordult el�. A PRA k�l�nb�z� form�i lefoly�suk ideje szerint: A PRA form�ja: A s�t�ted�skori rossz l�t�s kezdete: A teljes vaks�g bek�vetkez�se: 1. Korai forma: 6 h�napos kort�l 1-2 �ves korban 2. K�zepes forma: 1-2 �ves kort�l 3-5 �ves korban 3. K�sei forma: 3-5 �ves kort�l 6-9 �ves korban Chondrodysplasia punctata (CD) A chondrodysplasia egy anyagcserezavarb�l (koleszterinhi�ny) sz�rmaztathat�, �r�kl�d� t�netcsoport megnevez�se. Maga a "chondrodysplasia" sz� "hib�s porc"-ot jelent, a "punctata" pedig az epiphysisporc lyukacsos elcsontosod�s�ra utal. A betegs�g els�dleges, t�bbnyire j�l l�that� t�nete a n�veked�st t�pl�l� gall�rszer� epiphysisporc id� el�tti elcsontosod�sa miatt t�l kor�n befejez�d� csontn�veked�s �ltal el�id�zett "t�rpen�v�s", vagy r�vidl�b�s�g. Ez a mells� v�gtagok rendellenes fejl�d�s�t jelenti, mely k�l�nb�z� s�lyoss�g�, �s elt�r� form�j� lehet a csontn�veked�s befejez�d�s�nek korais�g�t�l f�gg�en. A k�l�nb�z� csontok gyakran elt�r� id�ben fejezik be a n�veked�st, ez�ltal aszimmetrikusak, elt�r� hossz�s�g�ak lesznek az els� l�bak. Sajnos nem minden teny�szt� tudja, de a standard pontosan a CD kisz�r�se miatt tartalmazza egy�rtelm�en az els� v�gtagok egyeness�g�re, p�rhuzamoss�g�ra �s ar�nyaira vonatkoz� megk�t�seket. A CD t�netcsoport a k�vetkez� szervi probl�m�kkal hozhat� �sszef�gg�sbe: * Szemprobl�m�k (sz�rke-, �s z�ldh�lyog, lencse-, �s retinaprobl�m�k * B�r �s sz�rprobl�m�k * Koponyarendelleness�gek * R�vid nyak * L�gcs�probl�m�k * Patella luxatio * Bels� szervi probl�m�k (sz�v, m�j, vese) Term�szetesen nem minden t�net jelentkezik egy�ttesen minden chondrodysplasi�s kuty�n! A CD enyhe form�j�n�l sokszor k�ls�leg nem, vagy alig �szlelhet� elv�ltoz�s. Biztos diagn�zis r�ntgenfelv�tel alapj�n lehets�ges. S�lyos esetben ortop�diai seb�szeti korrekci� sz�ks�ges, lehet�leg m�g 1 �ves kor alatt. Patella luxatio (t�rdkal�cs-ficam) A t�rdkal�cs (patella) a combcsont als� v�g�n l�v� v�jatban, az �gynevezett v�p�ban mozog, ebben a helyzet�ben a combcsonthoz �s a s�pcsonthoz kapcsol�d� �nszalagok r�gz�tik. A patellaficam azt jelenti, hogy a t�rdkal�cs nem el�g stabil, ez�rt ki tud mozdulni a combcsont v�jat�b�l, ilyenkor rugalmasan r�gz�l a t�rd bels� (medi�lis), vagy ritk�bban a k�ls� (later�lis) oldal�n. Az instabilit�s oka lehet a combcsont v�jat�nak nem megfelel� m�lys�ge, illetve a combcsont �s a s�pcsont egym�shoz k�pest "elfordult" helyzete. A patella jellemz� t�nete a kezdeti st�diumban a k�vetkez�: a kutya rendszeresen, t�bbnyire j�t�k, vagy m�s akt�v testmozg�s k�zben hirtelen, minden l�that� ok n�lk�l "les�ntul", �s f�jlalni kezdi a l�b�t, majd ezek a t�netek r�vid id� m�lva magukt�l elm�lnak. A patella luxatio m�t�ti �ton eredm�nyesen korrig�lhat�, azonban az ilyen egyedeket ki kell z�rni a teny�szt�sb�l, mivel �r�kletes betegs�gr�l van sz�! Nem ritka, hogy a ficam a seb�szeti beavatkoz�s ut�n ki�jul, k�l�n�sen, ha a deform�ci�t nem siker�lt t�k�letesen korrig�lni. A patellaficamos kuty�k hajlamosabbak az �nszalagszakad�sra is, mivel az �nszalag az �tlagosn�l j�val nagyobb ig�nybev�telnek van kit�ve az instabil t�rdkal�cs �ltal okozott t�bbletterhel�s miatt. Aj�nlott az akt�v testmozg�s korl�toz�sa, �s nagyon fontos a tests�ly kontroll�l�sa, mivel a t�ls�ly fokozott terhel�snek teszi ki az �z�leteket �s az �nszalagot. J�t�kony hat�s� lehet a k�l�nb�z� �z�letregener�l� k�sz�tm�nyek (glucoamine, chondroitin sulfate, glycosaminoglycans) alkalmaz�sa is, mivel ezek el�seg�tik az �z�leti folyad�k termel�d�s�t, ez�ltal megk�nny�tik a porcsz�vet regener�ci�j�t. A patella luxatio fokozatai: Fokozat: Az �z�let kimozdul�sa: Az �z�let visszat�r�se term�szetes �llapot�ba: 1. Enyhe: K�zzel, k�zepes er�vel kimozd�that� A k�ls� er�hat�s megsz�nt�vel mag�t�l helyre�ll 2. K�zepesen s�lyos: Az t�rd hajl�t�sos mozgat�sakor mag�t�l kiugorhat Mag�t�l helyre�ll 3. S�lyos: Az �z�let t�bbnyire kimozdult helyzetben van A l�b ny�jtott helyzet�ben k�zzel helyre�ll�that� 4. Nagyon s�lyos: Az �z�let �lland�an kimozdult helyzetben van K�zzel nem �ll�that� vissza a term�szetes helyzetbe Legg-Calve-Perthes (LCP) Az LCP t�bb kistest� kutyafajt�n�l is el�fordul. A betegs�g a combcsont fej�nek az elhal�s�val j�r, melyet feltehet�leg a nem megfelel� v�rell�t�s okoz. Leggyakrabban fiatal, 4-12 h�napos korban jelentkezik, t�bbnyire csak az egyik l�bon. T�netei: neh�zkes mozg�s, s�nt�t�s, esetleg a v�gtag sorvad�sa. Pontos diagn�zis r�ntgenvizsg�lattal �llap�that� meg, a felv�telen egy�rtelm�en l�tszik a csont t�redez�ses pusztul�sa. A betegs�gnek 4 st�diuma van: els� (�s ez a t�netek hi�nya miatt ritk�n �szlelhet�) az iz�leti r�s �s felsz�n megbeteged�se. A m�sodik a pusztul�s f�zisa, az �z�leti felsz�n alatt felritkul, t�redezik a csont�llom�ny. A harmadik szakaszban- ez m�r a gy�gyul�s kezdete - az elhalt csontot elkezdi p�tolni az �jonnan keletkez� csontsz�vet. A negyedik a gy�gyul�s lass� szakasza, amelyben helyre�ll a csont eredeti szerkezete. Sajnos azonban ez gyakran nem t�k�letes, nagy �s szab�lytalan alak� lesz az �j combcsontfej, mely mozg�si neh�zs�geket okozhat. Hogy ez ne k�vetkezzen be nagy val�sz�n�s�ggel, nagyon fontos az �z�let hossz� ideig tart� k�m�l�se.