A havanese t�rt�nete A Havanese a Bichon csal�dba tartozik, melynek tov�bbi tagjai a Bichon Fris�, a Bolognese, a Coton de Tulear, a M�ltai selyemkutya, �s a L�wchen. A fajta kialakul�s�r�l megb�zhat� forr�sb�l sz�rmaz� dokumentumok hi�ny�ban t�bb felt�telez�s is napvil�got l�tott, melyek szinte csak abban �rtenek egyet, hogy a havanese Kub�b�l sz�rmazik. Ezek k�z�l a leghitelesebbnek Zoila Portuendo Guerra, a kubai Habanero Club alap�t�j�nak te�ri�ja tekinthet�, melyet "Bichon Havanese" c�m� k�nyv�ben �rt le. Zoila kitart� kutat�munk�ja sor�n a rendelkez�s�re �ll� t�nyeket, felt�telez�seket, �s tal�lgat�sokat felhaszn�lva arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Kub�ban nem egy, hanem k�t k�l�nb�z� fajta alakult ki. De ne rohanjunk ennyire el�re az id�ben, n�zz�k meg, milyen �t vezetett a t�rsas�gi kuty�k kialakul�s�ig! A kutya, mint tudjuk, a farkast�l sz�rmazik. A farkasoknak is t�bb v�llfaja l�tezik, ezek k�z�l feltehet�leg a m�r kihalt, kism�ret� jap�n farkas az els�k k�z�tt volt, amelyeket h�zias�tottak. Az �skori szelekci� nagyon egyszer�en m�k�d�tt: az engedelmesebb p�ld�nyokat megtartott�k, �gy azok szaporodhattak egym�s k�z�tt, az engedetleneket pedig megett�k. A k�l�nb�z� ter�leteken �l� t�rzsek k�l�nb�z� fajt�j� farkasokb�l sz�rmaz� kuty�i a v�ndorl�sok sor�n keveredtek egym�ssal, �gy j�tt l�tre az a g�n�llom�ny, amely a mai kuty�k rendk�v�li v�ltozatoss�g�t lehet�v� teszi. Az �kori K�n�ban m�r tudatosan teny�sztettek �lebeket, melyeket igen nagy becsben tartottak. Teny�szt�ik a cs�sz�rnak aj�nd�kozt�k ezeket az apr� kuty�kat, aki h�l�b�l magasrang� tiszts�geket adom�nyozott nekik. Mivel a cs�sz�r nem tarthatta meg az �sszes, ily m�don felaj�nlott kuty�t, a "felesleg" az Eur�p�b�l �rkez� keresked�k r�v�n a nyugati civiliz�ci� kereskedelmi, �s kult�r�lis k�zpontj�ba, a mediterr�n orsz�gokba v�ndorolt, hogy r�vid id�n bel�l a legel�kel�bb g�r�g, r�mai, vagy egyiptomi csal�dok gyermekeinek kedvenc j�t�kszereiv� v�ljanak. Kr.u. 25-ben Strabo egyik feljegyz�s�ben megeml�ti a szic�liai Melita v�ros�b�l nagy mennyis�gben export�lt "gy�ny�r�, hossz�, f�nyes, selymes sz�r� kuty�kat", melyeket Canis melitei-nek nevez - ezek voltak az els� M�ltai selyemkuty�k, melyek hihetetlen n�pszer�s�gre tettek szert a f�nykor�t �l� r�mai arisztokr�cia k�reiben. A R�mai Birodalom buk�sa ut�n Eur�p�n v�gigs�pr� z�rzavaros �vsz�zadokat a kistest� kuty�k a legk�l�nb�z�bb k�r�lm�nyek k�z�tt v�szelt�k �t; m�g egyr�sz�k f�ldesurak kast�lyaiban f�ny�z� k�r�lm�nyek k�zt �lt, addig t�rsaik egyszer� f�ldm�vesek h�ztart�si hullad�kain teng�dtek, vagy v�s�ri mutatv�nyosok karik�in kereszt�lugr�lva dolgoztak meg egy-egy el�j�k vetett falat�rt. A renesz�nsz kult�r�lis forradalm�nak bek�sz�nt�vel a kuty�k ism�t megbecs�lt t�rsaiv� v�ltak az embernek, bevonultak az irodalomba, el�kel� gazd�ik t�rsas�g�ban festm�nyeken �r�k�tett�k meg �ket. Ezid�t�jt a nemess�g k�r�ben legink�bb kedvelt fajta a t�rpe sp�niel volt. A kor legkiemelked�bb teny�szt�inek a franci�k sz�m�tottak, akik a M�ltait k�l�nb�z� fajt�kkal keresztezt�k, t�bbek k�z�tt a kistermet� Barbettel. Szak�rt�k egybehangz� v�lem�nye szerint a Barbetet az Oroszorsz�gb�l sz�rmaz� Canis Aquaticusb�l teny�sztett�k ki. Ezt a bozontos sz�r� v�zikuty�t Franciaorsz�gban Uszk�rnak keresztelt�k el, �m k�s�bb teljesen h�tt�rbe szorult, kiz�r�lag Portug�li�ban maradt fenn, mai neve Portug�l v�zikutya. A Barbetet "Caniche"-nak, "Chien Canne"-nak, vagy "le petit barbet-nek" egyar�nt nevezt�k. Ezt a 7-10 kg s�ly�, hossz�, hull�mos sz�rzettel rendelkez� kuty�t k�s�bb k�l�nb�z� spanyol sp�nielfajt�kkal keresztezt�k. A f�bb teny�szc�lok a hosszabb, finomabb sz�rtakar�, a r�videbb orr, hat�rozottabb homlok, tov�bb� a kifinomult szagl�s �s a kiemelked� intelligencia el�r�se voltak. Az eredm�ny a "Silky Toy Poodle" (t�rpe selyemuszk�r), mely a mai Bichonok k�z�s �s�nek tekinthet�. Blanquito de la HabanaKolumbusz 1492-ben felfedezte Kub�t. A spanyol kir�lynak k�ld�tt leveleiben megeml�tette, hogy a szigeten �l� bennsz�l�ttek mind�ssze k�tf�le h�zi�llatot tartottak: pulyk�t, �s egy teljesen hangtalan kutyafajt�t. Ez a kutya a K�z�p-, �s D�l-Amerik�ban �shonos, kistest�, de er�s csontozat� Techichi volt. A k�vetkez� �vtizedekben Kub�t el�rasztott�k az Eur�p�b�l �rkez� telepesek, keresked�k, munk�sok �s f�ldm�vesek, akik term�szetesen h�zi�llataikat, kuty�ikat �s macsk�ikat is magukkal vitt�k az �vil�gb�l. Az �ltetv�nyeket �s az utc�kat hamarosan sp�nielek, �s k�l�nb�z� kistest� kuty�k kever�kei lept�k el, a gazdag f�ldbirtokosok azonban birtokaikon gondosan elz�rva tartott�k m�ltai-uszk�r kever�keiket, melyek az id�k sor�n fokozatosan alkalmazkodtak a tr�pusi kl�m�hoz, �gy alakult ki a mai havanesere is jellemz� k�l�nlegesen d�s, hossz�, selymes �s k�nny�, aljsz�rzet n�lk�li sz�rtakar�, amely kiv�l�an szigeteli el a testet a forr� napsugarakt�l. A XVI.-XVII.-ik sz�zadi Eur�p�ban a fels� t�zezerbe tartoz� h�lgyek k�z�tt a kistermet�, h�feh�r �lebek tart�sa volt a divat, ezt a trendet k�vett�k a kubaiak is kuty�ik teny�szt�se sor�n, �gy j�tt l�tre az els� igazi kubai fajta, a Blanqito de la Habana. A Blanquito kicsi, mind�ssze 1,5-3 kg s�ly�, hossz�, hull�mos sz�r� h�feh�r kutya volt. Kuba ek�zben t�retlen�l fejl�d�tt, a XVIII.-ik sz�zad elej�re az �jvil�g kult�r�lis k�zpontj�v� v�lt, eleganci�ja b�rmely brit gyarmatot maga m�g� utas�totta. Havanna operah�zaival, sz�nh�zaival �s palot�ival hamarosan az eur�pai arisztokr�cia kedvelt �d�l�hely�v� v�lt, akik gyakran egy-egy Blanquit�val t�rtek vissza haz�jukba. A Blanquito �t�t� sikert aratott Eur�p�ban, nagyr�szt ennek k�sz�nhet� az a z�rzavar, amely a korabeli le�r�sokra jellemz�, ugyanis m�g Kub�ban a Blanquit�t m�g mindig m�ltainak nevezt�k, Angli�ban a White Cuban (feh�r kubai) nevet kapta, Eur�pa t�bbi r�sz�n pedig havannai sz�rmaz�sa miatt Havanesenek, vagy Havana Silk Dog-nak (havannai selyemkutya) h�vt�k. A v�ratlan n�pszer�s�g k�vetkezm�nyek�nt az eur�pai kutyakeresked�k k�m�letlen szapor�t�sba kezdtek, melynek egyetlen c�lja a lehet� leggyorsabban min�l kisebb egyedek el��ll�t�sa volt az el�kel� h�lgyek ig�nyeinek kiel�g�t�s�re. A teny�szegyedek kiv�laszt�s�n�l egyetlen szempontot vettek figyelembe: a m�retet; a legkisebb k�lyk�ket p�roztatt�k sz�leikkel �s testv�reikkel. Nem kellett sok id� hozz�, hogy degener�lt, beteges, �sszef�rhetetlen term�szet� ut�dok j�jjenek vil�gra. A t�lzott miniat�riz�l�s k�vetkezm�nyek�nt elkorcsosult l�bak, kid�lled� szemek, �s a r�videbb orrh�t miatt el�reharap�s alakultak ki, emiatt a White Cuban n�pszer�s�ge r�vid id�n bel�l szertefoszlott. Egy darabig m�g cirkuszi mutatv�nyosok haszn�lt�k a kuty�t, majd teljesen feled�sbe mer�lt. Sajnos t�bb �r� is helytelen�l a White Cuban-nel azonos�totta a Bichon Havaneset. Az 1971-ben kiadott Nemzetk�zi Kutyaenciklop�di�ban (Stanley Dangerfield-Elsworth Howell-Maxwell Riddle: International Encyclopedia of Dogs) a k�vetkez� olvashat�: "A Havanese igen ritka fajta. S�lya 1-2 kg, sz�ne h�feh�r. Harcias term�szete miatt m�lt�n ki�rdemelhetn� az Oroszl�nkutya nevet." A XIX. sz�zad elej�n eur�pai emigr�nsok telepedtek le Kub�ban, akik magukkal vitt�k kedvenc kuty�ikat is, t�bbek k�z�tt k�l�nb�z� sz�n� t�rpeuszk�rokat is. Ezeket a t�rpeuszk�rokat keresztezt�k a Blanquito de la Haban�val, ennek eredm�nyek�nt j�tt l�tre a m�sodik kubai fajta, a mai Bichon Havanese, mely nagyobb �s sz�gletesebb, mint a m�ltai, sz�rzete pedig rendk�v�l v�ltozatos sz�n� lehet. A Blanquito m�ra teljesen kihalt. A havanese a legtehet�sebb csal�dok d�delgetett kedvenc�v� v�lt, gazd�ik f�ltve �rz�tt kincsk�nt vigy�ztak r�juk. Teny�szt�s�k rendk�v�l �tgondolt koncepci�n alapult, minden egyes alom sz�let�s�t gondos tervez�s el�zte meg, �s alapos dokument�l�s k�vette. A k�lyk�ket soha nem adt�k el, rokonoknak, nagyrabecs�lt bar�toknak, vagy olyan szem�lyeknek aj�nd�kozt�k �ket, akik k�l�n�sen nagy szolg�latot tettek a csal�dnak. Az egyik legh�resebb teny�szt� Senora Catalina Laza volt, egy d�sgazdag cukorb�r� feles�ge. Az 1863-as Paris Dog Show-ra kb. 850-900 kuty�t neveztek, k�zt�k n�h�ny gy�ny�r� Bichon Havaneset is. Ez volt az els� ki�ll�t�s, amelyen a havanese is ringbe l�pett. Ahogy teltek az �vek, divatir�nyzatok j�ttek-mentek, a havanese n�pszer�s�ge pedig sz�p lassan elhalv�nyult. A megmaradt p�ld�nyok t�vol a vil�g szem�t�l, a fajta n�h�ny szerelmes�nek birtok�n �ltek f�ny�z� k�r�lm�nyek k�z�tt. Az 1950-es �vekben Kub�n v�gigs�p�rt a forradalom �s a rendszerv�lt�s. A tehet�sebbek ezr�vel menek�ltek el az orsz�gb�l, ing�s�gaik nagy r�sz�t, k�zt�k im�dott kuty�ikat egy-egy bar�t, vagy a csel�ds�g gondjaira b�zva, hiszen �gy gondolt�k, n�h�ny h�t, vagy h�nap leforg�sa ut�n helyre�ll a rend, �s visszat�rhetnek otthonaikba. Nagyobbat nem is t�vedhettek volna. A Castro-rezsim hatalomra ker�l�se ut�n a havanese, mint a megd�nt�tt uralkod�oszt�ly jelk�pe, kegyvesztett� v�lt - a fajt�ra a passz�v eutan�zia v�rt. Mind�ssze h�rom csal�dr�l lehet biztosan tudni, hogy menek�l�s�kkor havaneseiket is magukkal vitt�k Kub�b�l. A Perez �s a Fantasio csal�d az Egyes�lt �llamokban, Senor Barba pedig Costa Ric�ban telepedett le, t�bb mint egy �vtizeden kereszt�l kiz�r�lag az � er�fesz�t�seiknek k�sz�nhet�en maradt fenn a fajta. Dorothy GoodaleAz 1970-es �vek elej�n a Colorad�ban �l� Dorothy Goodale �s f�rje Bert, akik �r farkaskuty�t �s terriereket teny�sztettek, egy kistest�, nyugodt term�szet�, intelligens fajta beszerz�se mellett d�nt�ttek. Kutat�saik sor�n tal�ltak ugyan n�h�ny bizonytalan utal�st a havanesere, �m senki nem tudta nekik megmondani, hol tal�lhatn�nak ilyen kuty�t. V�g�l egy �js�ghirdet�s hozta meg a szerencs�j�ket, hat, pedigr�vel rendelkez� havanesere bukkantak, melyek k�zt egy anya, �s n�gy szuka k�ly�k, valamint egy m�s v�rvonalbeli fiatal kan volt. Goodale-�ket teljesen leny�g�zte a havanese elb�v�l� term�szete, �gy mindent megtettek, hogy �jabb p�ld�nyokat tal�ljanak. N�h�ny h�nappal k�s�bb spanyol nyelv� �js�gokban feladott hirdet�sek hozt�k meg az �jabb sikert. Az id�s Ezekiel Barba, aki Costa Ric�b�l l�ny�hoz k�lt�z�tt Texasba, megromlott eg�szs�gi �llapota miatt m�r nem volt k�pes kuty�ival foglalkozni. � �t �jabb havaneset b�zott Goodale-�k gondjaira, akik ez�ltal k�t �jabb v�rvonalhoz jutottak. Goodale-�k 1974-ben ezzel a 11 kuty�val kezdtek hozz� a fajta felt�maszt�s�hoz, melyhez a kuty�k pedigr�in, �s egy 1963-as fajtale�r�son k�v�l kiz�r�lag t�bb�ves teny�szt�i munk�juk sor�n megszerzett tud�sukra t�maszkodhattak teny�szprogramjuk kidolgoz�s�ban. Az �vek sor�n csatlakozott hozz�juk m�g n�h�ny lelkes teny�szt�, akikkel 1979-ben megalap�tott�k a Havanese Club of America-t, az els� fajtaklubot, �s megkezdt�k a havanesek nyilv�ntart�s�t. Az FCI 1963 �ta, az UKC (United Kennel Club) 1991 �ta, az AKC (American Kennel Club) 1996 �ta, a CKC (Canadian Kennel Club) 2001 �ta ismeri el hivatalosan a fajt�t. SRR's Mr SandmanEur�p�ba 1983-ban �rkeztek az els� havanesek az Egyes�lt �llamokb�l: SRR's Mr Sandman �s SRR's Cuban Doll, vel�k alap�totta meg a n�met Monica Moser a Pillowtalk's havanese kennelt. �t holland, d�n, sv�d �s finn teny�szt�k k�vett�k, nemsok�ra felt�ntek az els� havanesek az eur�pai ki�ll�t�sokon is, p�r �ven bel�l t�bb kutya is megszerezte az International Champion c�met. Jelenleg Hollandi�ban �s a skandin�v orsz�gokban teny�sztik a vil�g legjobb min�s�g� havaneseit. M�g a havanese megh�d�totta Amerik�t �s Eur�p�t, addig �shaz�ja, Kuba teljesen elszigetel�d�tt a vil�g kapitalista orsz�gait�l. Az FCI-vel minden kapcsolatuk megszakadt, m�g az 1963-as havanese-standardr�l sem volt tudom�suk. A '80-as �vek politikai enyh�l�s�nek hat�s�ra lehet�v� v�lt, hogy az FCC (Federation Cinologica de Cuba) 1987-ben felv�tel�t k�rje az FCI-be, melyet az FCI azonnal elfogadott. Az elm�lt �vtizedekben az �sszes r�gi havanese sz�rmaz�si lap, fot�, �s nyilv�ntart�s megsemmis�lt, �gy a null�r�l kellett �jarakezdeni a fajta teny�szt�s�t. Az els� dokument�lt alom 1988-ban j�tt vil�gra. 1991-ben megalakult a Club Cubano del Bichon Habanero, melynek tagjai 15 gondosan kiv�lasztott kuty�val rendk�v�l szigor�an ellen�rz�tt teny�szprogramba kezdtek, valamint megkezdt�k a kubai havanese-t�rzsk�nyvek kiad�s�t. Az els� kubai havanese, Fandango D'Sirius Puro Cubano 1997-ben �rkezett Eur�p�ba. Magyarorsz�gon Fekete R�zsa, a Budav�ri Fekete kennel tulajdonosa kezdte meg a havanese teny�szt�s�t. Az els� k�t kuty�t, Danit �s Dork�t 1988-ban hozta be Moszkv�b�l. A fajta gyorsan n�pszer�v� v�lt a teny�szt�k k�r�ben, az orosz kuty�kat holland, n�met, amerikai, cseh �s kubai import havanesek k�vett�k.